Készletpontosság

A készletpontosság mérőszám: azt fejezi ki, mennyire egyezik a nyilvántartás a valósággal. Csak eredmény — a fenntartása a leltárpontosság protokoll, a mögöttes okok feltárása a mélységi audit feladata.

Ugyanaz a raktár, 96 vagy 88 százalék

A százalék önmagában nem mond semmit, amíg nem tudjuk, mihez képest mérték. Vegyünk egy leltározást: ezer helyet néztek meg, negyvennél volt eltérés.

• Helyek szerint: 960 rendben lévő hely az ezerből — 96%. Ez a legkedvezőbb megfogalmazás, és a legtöbb riport ezt mutatja.
• Darabszám szerint: ha a negyven eltérés nagy tételeket érint, ugyanez az adat 90% körül is lehet.
• Érték szerint: ha az eltérések a drága cikkekre esnek, a szám 88%-ra is leeshet — miközben egyetlen adat sem változott.

Egyik sem hamis. De amíg nincs rögzítve, melyiket használjuk, addig a havi jelentés arról fog szólni, hogy melyik szám a „valódi”. Érdemes egyet választani belső irányításra — általában a helyek szerintit —, és mellé mindig kitenni az eltérés értékét forintban, mert a döntéshez az visz közelebb.

Az összesített szám elrejti a bajt

Egy 98 százalékos átlag mögött rendszerint az van, hogy a ritkán mozgó cikkek pontosak — hiszen nem nyúl hozzájuk senki —, a legforgalmasabbak pedig jóval rosszabbak. Márpedig a vevői panasz éppen az utóbbiakból lesz. Ezért a mutatót érdemes legalább két bontásban nézni: a gyors forgású cikkekre külön, és a többire külön. Ha a kettő között nagy a szakadék, az átlag megnyugtató és haszontalan.

Két mérési hiba, ami magától rontja a számot

Az egyik a leltározás alatt folyó mozgás: ha ugyanarról a helyről közben kiszednek, az eltérés a semmiből keletkezik. A másik a mértékegység keveredése — a rendszerben karton, a polcon darab. Mielőtt bárki a raktár fegyelmét kezdené javítani, ezt a kettőt érdemes kizárni, mert ezek nem a munkáról, hanem a mérésről szólnak.